


Déli egy óra körül csengett a telefonom. Épp ebédelni készültem. A Somogyi Hírlap egyik szerkesztője érdeklődött, hogy megszavazom-e a költségvetési törvényt. És ha igen, úgy áruljam el, milyen indokok alapján? Ha pedig nem, mondjam, már meg miért teszem majd ezt? Az egyszerűnek tűnő kérdésre nehéz őszinte választ adni. Félrebeszélni meg nem az én műfajom. Akkor hát nézzük mit is válaszoltam.
15 évvel ezelőtt alapítottuk 109-en a Somogyért Egyesületet. Azóta közülünk sokat magához szólított az Úr. Hogy csak a legismertebbeket, Szász Endrét a jó barát festőművészt, Takáts Gyulát a koszorús költőt, az Állami Díjas Dévényi Zoli bácsit, örökös elnökünket, vagy az építész L. Szabó Tündét említsem közülük. Hiányoztok nekünk!
Ma már 2299 tagot és 1916 pártoló tagot jegyzünk. A mögöttünk hagyott beszámolási időszakban (2008. július-2009. augusztus) 103 új taggal és 96 pártolóval gyarapodtunk. Igaz 17-en meghaltak és 4-en kiléptek. Ez utóbbi is természetes. Általános tapasztalat, hogy a jobb és baloldali érzelmű embereket egyaránt tömörítő Somogyért Egyesületből az éppen megerősödő politikai erők ráhatására, elvárására néhányan kilépnek, átigazolnak.
Az amúgy emelkedett hangulatú, erősödő egységet felmutató és gazdag tevékenységről számot adó közgyűlésünk végén egy ilyen kilépéssel próbáltak ellenfeleink kellemetlenkedni. Ez a túlságosan is átlátszó trükk nem sikerülhetett. Legfeljebb a sajtó számára ad témát néhány napra.Szeptember 10-e édesanyám születésnapja, immáron 83 éve. Természetesen, ha csak tehetem, ilyenkor meglátogatom, megölelem, megköszöntöm. Ennyi ősszel a háta mögött már nemcsak múlnak, de nagyon fogynak az évek. Ki tudja, meddig örülhetünk még egymásnak? Ez a Teremtőn múlik elsősorban. Mi csak igyekezhetünk szebbé tenni a földi létet. Mint ahogy két szomszédos ország vezetőinek is van felelőssége, miként rontanak vagy javítanak nemzetük kollektív hangulatán.
Itt is, ott is, innen is, onnan is rám szóltak, hogy már megint ellustálkodom a blogírást. Igazuk van, Talán a szép őszelő az, ami nem engedte, hogy a történésekre érzékenyen reagáljak. Pedig lett volna és van is mire. BKV szörnyűségek, közösségi közlekedést érintő elképesztő elképzelések, az új típusú influenza villám rajtja, költségvetési egyezkedések, önkormányzati szövetségek kivonulása a kormánytárgyalásról, cigány gyilkossággal gyanúsítottak rendőrkézre kerülése, elsíbolt pénzen lubickoló cigányvezetők, szennyes ügyek a somogyi megyeházán…
Szép kis csokor. Akár naponta írhattam volna egy-egy bejegyzést sorjában. Talán jobb, hogy nem tettem. Nekem is, meg másoknak is.
Azért néhány leülepedett gondolatot idevetek.




