Harmincöt mesztegnyői roma általános iskolásnak adtam át ma tanévkezdési támogatást. A huszonhárom család összesen mintegy huszonötezer forint értékű füzetcsomagot kapott. A mai átadásra Bogdán József helyi cigány kisebbségi önkormányzati elnök és Óvári Heléna, a megyei önkormányzat kisebbségi referense kísért el. Délután az Őszi Napfény Táborban jártam, ahol a szépkorúak első turnusa pihen. Este Lengyeltótiban elkezdtük az Esti beszélgetés őszi sorozatát.
Polgármester barátunk hagyott itt minket örökre a minap. Mikola Vilmos, Ötvöskónyi első embereként és a Somogyért Egyesület közgyűlési képviselőjeként dolgozott. Mindig rettenetesen nehéz egy jó barátot búcsúztatni, és ezt most is így éltem meg. Különös, hogy ezután nem messze onnan, Nagyatádon a 101 éves Németh Ági nénit köszöntöttük családja körében Ormai István polgármester barátommal (a képen.). A múlt héten Varászlón Márton Imréné Rozika nénit köszöntöttük 100. születésnapján. De bizony: nagyon rövid az élet!
A sűrű hétvége miatt nem tudtunk ott lenni Barnabás születésnapján Győrött. Mindhárom gyerekünk családja ott volt, s most mi is eltökéltük: a jövőben szabaddá tesszük a fontos, pótolhatatlan családi élményeket nyújtó napokat. Ráadásul Anita sütijéből sem jutott nekünk, Öcsiék hazarándulása közben elkopott az úton… No, majd jövőre!
Gyékényesen ma reggel fél hétkor már gyülekeztek a hagyományos nagyatádi Ironman verseny első próbájának résztvevői. Most először meg is lettek áldva az indulók, a fiatal plébános öltönyben, combközépig a vízbe állva áldotta meg a mezőnyt. Ezután 3,6 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és fojtásnak egy maraton következett.
Mindig feltöltődöm, ha szépkorúak között lehetek. Bármennyi is a gondjuk-bajuk, egészségügyi problémájuk, a belőlük áradó derű mindig felvillanyoz. Magával ragadó ez az optimizmus, bár ragadna ebből a fiatalokra is.
A Német Ingatlantulajdonosok Magyarországi Alapítványa közvetítésével érkezett 2,5 millió forint értékű diabetikus édesítőszert adtam át ma a cukorbetegek somogyi egyesületei számára a Somogyért Egyesület elnökeként. A nyolcezer darab 90 milliliteres üveget tartalmazó szállítmányt a Somogyban működő kaposvári, barcsi, nagyatádi, siófoki és balatonszabadi egyesületek vezetői vették át. Somogyban becslések szerint húszezer cukorbeteg él, közülük ezren részesülnek a ma átadott adományból.
Zajlik az önkormányzati választási kampány, és a Somogyért Egyesület talán még sosem volt olyan erős, mint most. Minden településen ott vagyunk, segítőink remekül teszik a dolgukat a kistérségekben és a városokban is. Több a jelöltünk, mint amennyi hely van a listán. Nem akarok, hogy a kedvezőnek tűnő kilátások elaltassák a munkakedvünket, de nem állunk rosszul, az biztos.
Választásokhoz közeledve megszaporodnak a városházi retorikát támogató sületlenségek a kaposvári médiában. Tényleg elgondolkoztató, hogy akkor most lehet jelentkezni a húsz százalékos béremelésért a polgármesternél? És ha igen, mikor? A megyei intézményekben is várhatják ezt? És a vasutasok, postások, vadakat terelő juhászok… mindenki? Emelem kalapom.
A számos hét végi települési programunk közül természetesen jó néhány István király ünnepéhez kötődött. Több beszédet is mondtam, és sokakhoz hasonlóan a Szent István-i forrásból merítettem. Az egyszerre megtartani és megújulni, értéket megőrizni és értéket teremteni – ez volt gondolataim egyik pillére.
A közigazgatás indokolt átalakítása során ma több szó esik arról, hogy kisebb létszám kell hozzá, mint arról, hogy jobban kellene csinálni. A reformot vezénylő fővárosiak pedig gyakran érzéketlenek a vidék gondjai iránt, azt hiszik, csak az a jó, amit ott kitalálnak. Most lehetőség lesz ezen változtatni. Be lehet bizonyítani az ellenkezőjét.
Tetőfokára hágott a kollégiumi elhelyezések igénylése a megyeházán. Ismerősök és ismeretlenek, barátok és magukat barátnak mondók egyaránt jelentkeznek ezekben a napokban, hogy segítsünk gyermekeik vagy pártfogoltjaik elhelyezésében. Miután a megyei önkormányzat mintegy hatvan kollégiumi hellyel rendelkezik Pécsen, ennek erejéig több mint tíz éve tudunk segíteni a somogyi hallgatók lakhatásának megteremtésében.
A nyár az üdülés és a felüdülés mellett arra is kiválóan alkalmas, hogy az ember alaposabban megismerje a hétköznapokban oly ritkán látott családját. Miután mostanában elég sokat voltunk együtt három gyermekünkkel és családjaikkal, számos kellemes új benyomást szereztünk.
Kisebb baleset érte a múlt heti esős vasárnap Jutkámat: virágcsokorral a kezében térdre borult szegény a lépcsőn. Nem előttem! Nagyon fájt neki, igen sajnáltam, és – nem lévén orvos - az ilyenkor szokásos kétely gyötört: most a baj nagyobb, vagy a jaj? Úgy döntöttem, férfias vigasztalással öntök belé lelket, mert ha mellé ültem volna a lépcsőre zokogni, tán még most is ott itatnánk az egereket. De hát ezért – is - szeretjük a nőket!
Érdekes meghívást kaptam Somogycsicsóra, ahol a falu és a polgári körök napját rendezték. Már a neve sem túl szerencsés, hiszen a faluban és a környékén legfeljebb polgárok laknak, többségük semmiféle körnek nem tagja, ha csak nem valamilyen szakköré vagy önképzőköré. Ezt ki is fejtettem a hallgatóságnak, és nem köveztek meg, sőt! Értettük egymást, pozitív értékeket keresve hangosan gondolkodtunk Szászfalvi László képviselőtársammal és többekkel. És ennek meg lett a gyümölcse. Sokféle, amilyenek mi magunk vagyunk.
Mézlovaggá ütöttek szentmisével és eskütétellel nemrég Niklán, Berzsenyi Dániel falujában. Kevesen tudják, de a jeles költő is méhészkedett, és a település szép programmal őrzi e nemes tevékenység hagyományát. Magam is szeretem és eszem a mézet, és most azok közé tartozom, akiknek különös felelősségük van a méz népszerűsítésében. És abban, hogy madzag sose kerüljön a mézességek közelébe, mert abból bizony olykor bajság van.
A szabadságom idejére esett a Tolnai Népújság dunai médiahajó-eseménye is. Lengyel János főszerkesztő és csapata kellemes közéleti programot hozott össze, ahová sokan Somogyból is elmentünk. Sok tanulságot hozott a régiós politikai fórum, leginkább azt, hogy ugyan kormánypárti és ellenzéki vélemények itt sem találtak közös nevezőt, mégis közelebb álltak egymáshoz, mint mondjuk a törvényhozás épületében. Ez is valami. Dávid Ibolya, Kolber István, Kékes Ferenc, Frankné dr. Kovács Szilvia, valamint szabaddemokrata és fideszes politikusok egyaránt voltak a programon.
…és ezzel együtt a szabadságnak is, ami nem igazán volt – katonanyelven szólva – tartós eltávozás. Három zsúfolt napot sikerült összehoznom a hétvégékre, amikor is települési meghívások sorát vállaltam el. Így utólag a naptárra nézve magam is elcsodálkozom, még szerencse, mi minden belefért e hátrom napba.
Nem vagyok egy nagy fagyi-fogyasztó, de miután Jutka nem veti meg ezt a nyalánkságot, az unokák meg pláne nem, így a dinnye-fagyi-fürdőzés háromszögben telnek az órák. Bár Barnus törökgyulladással küzd, azért a vízi csatákban és a földi fociban fáradhatatlan. Ráérős időnkben 21-ezni tanítottam. Pénzben játszunk,én adom a bankot, ő megpróbál kizsebelni. Kis unokám már ismeri az élményt, milyen a szerencsejáték nyomán legatyásodni. Jó, ha tudja.